61,805 egyedi látogató
Az arroganciáról és alázatosságról
Az arrogancia egy állapot, melyben meg vagyunk arról győződve, hogy több jogunk van mások felett. Igazolni az önámítást másokkal való összehasonlítás nélkül és felsőbbrendűnek érezni magunkat nem ugyanaz a dolog. Ez, a legrosszabb esetben hiúság. Arrogancia nem megengedett az Iszlámban. Egy szégyenletes állapotnak tekintett. Az arrogancia ellentéte az, ha magunkba nézünk csak azzal a szándékkal, hogy őszintén megismerjük magunkat. Ez erénynek tekintett és elvárt egy muszlimtól. Igazolt vagy nem, akár hisszük belül, hogy magasabb rendűek vagyunk másoknál vagy nem, ha önámítás, kivetített, megnyilvánult, kibeszélt mások felé gondolatban vagy tettben akkor bűn. Ami még rosszabb, amikor nincsen igazolás a felsőbbrendűség-érzésre. A Mindenható Allah, Akinek egyik tulajdonsága a Büszke, és csak Ő az, aki megérdemli ezt a nevet. Az egyetlen alkalom amikor a büszkeség érzése nem bűn, amikor az egy agresszív arrogáns személy vagy egy zsarnok ellenség ellen nyilvánul meg, és amikor háborút vívunk a vallásunk vagy országunk védelmében. Tulajdonképpen büszkeséget (önteltséget) mutatni egy arrogáns személy felé jócselekedetnek minősül.
Dzsabir elbeszélése alapján a Próféta (saws) azt mondta: "A büszkeség egyetlen állapota amit Allah megenged, az amit a csatában vagy egy nagylelkű cselekedet megtételekor teszünk." A büszkeség jelentése: amikor segítünk egy szükséget szenvedőnek, a nagylelkűségünk lekicsinyítése miközben azt tettetjük, hogy mi sokkal jobban is tudjuk csinálni. Szerénység, kevesebbnek feltűnni mint amik vagyunk, ajánlott. Azonban, a jámborság felnagyítása olyan mértékben hogy megalázó legyen, bűn.
Miraz ibn Dzsabal jelentette, hogy Allah Küldötte (saws) azt mondta, túlzott ragaszkodást mutatni és szánalmasnak tűnni, ledegradálni valakinek magát egy kéregető szintjére, nem felelhet meg egy hívőnek. Egyetlen kivétel a diák alázata tanára felé, a tudás fogadásának kereséséért..." Csak a tudás éri meg a könyörgést és megéri, hogy lealacsonyítsuk magunkat azért, hogy megkaphassuk.
Hogy illusztráljuk az alázatosság helyes és helytelen megnyilvánulását képzelj el egy teljesen tudatlan, goromba embert amint belép a bölcs emberek társaságába. Ha ezek az okos emberek túlzott tiszteletet mutatnak az új jövevénynek, felállnak üdvözölni, a legjobb helyet adják neki, elkísérik az ajtóhoz amikor távozik, az teljesen helytelen. Másik oldalról azonban, ha kedvesen fogadják ami által nem érzi magát nem kívánatosnak, meghallgatják és válaszolnak a kérdéseire a képességei szerint (még ha a kérdés a szintjük alatt is van) és különösen nem gondolják magukat különbnek nála, mindent megtesznek, hogy egyenlőnek érezze magát, az csakugyan a helyes viselkedés.
Egy másik példája a nem megengedett lealacsonyodásnak az Iszlámban az ha valaki kéreget miközben van háza és étele, még ha csak egy napra való is. Valakinek ajándékozni egy kisebb ajándékot abban a reményben, hogy nagyobbal viszonozza, az olyan mint a kéregetés.
A Mindenható Allah mondja: „És ne azért tégy szívességet, hogy többet szerezz." (74:6)
Ünnepségekre menni meghívás nélkül megalázó és egyfajta kéregetés. Abdullah ibn Omar jelentette, hogy Allah Küldötte (saws) azt mondta: "Ha valaki nem fogadja el a meghívást az lázad Allah és az Ő Prófétája ellen. Ha valaki elmegy egy ünnepségre vagy esküvőre anélkül, hogy meg lett invitálva, az úgy lépett be a házukba mint egy tolvaj és úgy távozott mint egy fosztogató."
Barátkozni, látogatni vagy rendszeresen menni méltóságokhoz, hatalomban lévő emberekhez, magas beosztású kormánytisztviselőkhöz, bírákhoz, tábornokokhoz vagy befolyásos gazdag emberekhez abban a reményben, hogy ezekből a kapcsolatokból profitáljanak, tiltott megalázkodás a vallásunk szerint, kivéve akkor ha ezeknek az embereknek a tulajdonában van olyan dolog, ami nekünk jogosan jár és valóban szükségünk van rá. És amikor ezeknek az embereknek a társaságában vagyunk, állva maradni, meghajolni, túlzott tiszteletet mutatni szavakkal és tettekkel megalázó és ez a magalázkodás rossz fajtája.
Keményen dolgozni, még akár a képzettségünkhöz képest messze alacsony beosztásban is, hogy eltartsuk a családunkat; segíteni a napi házimunkában, bevásárolni, főzni, takarítani: megparancsolt jelei a helyes alázatosságnak. Átlagos viseletben járni, nem drága ruhákat hordani, barátkozni a szegényekkel és hátrányos helyzetűekkel, egyszerű ételeket enni és nem kidobni a maradékot, nem keresni-építeni magas beosztású karriert, és nem tekinteni alacsonyabb rendűnek pásztornak, kertésznek, portásnak, kőművesnek lenni a helyes alázatosság jelei. Az alázatosság ilyen típusú megnyilvánulásai érdemesek a nagy isteni jutalomra, mert hasonlítanak a próféták és szentek viselkedésére. De sok ember nem tudja és azt gondolja, hogy egy ilyen élet kifogásolható. Ők az arrogáns személyek, akik nem ismerik önmagukat.
Az arrogancia veszélyessé válik amikor mások felé irányul és nyilvánul meg. Néhányan arrogánsak az emberek felé. Ők nem jobbak mint az átkozott ördög, aki megtagadta, hogy engedelmeskedjen Allahnak, amikor megkérte az angyalokat hogy boruljanak le Ádám előtt. Az ördög azt gondolta, hogy mivel ő tűzből lett teremtve, míg Ádám porból, és a tűz magasabb rendű mint a por. Nem ismerte magát és nem ismerte Ádámot. Ezért meg lett büntetve és el lett utasítva Allah kegyelméből az idők végezetéig.
Néhányan arrogánsak Allah felé mint a Fáraó, aki azt mondta: "Én vagyok az emelkedett uratok." Vagy mint Nimród aki azt mondta Ábrahám prófétának (as): "A Te Urad lehet, hogy a Mennyek Ura. Én vagyok az ura a világnak, és ki merte hívni Allahot, hogy harcoljon vele. Allah megfullasztotta a Fáraót és a seregét miközben üldözte Mózes prófétát (as) és Izrael gyermekeit. Nimródot egy szúnyog ölte meg ami felfalta az agyát.
Néhányan arrogánsak Allah Küldötte (saws) felé, mint Abu Dzsahl aki azt mondta: "Ez az akit Isten a Küldöttének választott? Mért nem nyilatkoztatta ki a Koránt Mekka vagy Medina egy magasrangú emberének?”
Allah lezárja az arrogánsok szemeit és füleit és szíveit az igazság megismerésétől. Kijelentette a Kegyes Koránban,
„Elfordítom az Én jeleimtől azokat, akik jogtalanul fennhéjázók a földön, és még ha látnak is minden jelet, nem fognak hinni benne. És ha látják az igaz vezetés útját, nem fogják azt útjuknak választani, és ha látják a tévelygés útját, azt veszik útjuknak. Ez azért van, mert tagadták a jeleinket, és nem törődtek velük.” (7:146)
Abu Hurayra mondta, hogy Allah Küldötte (saws) jelentette Allahtól Magától: „Magasztosság az Én ingem, méltóság az Én ruhám, bárki aki magát Hozzám hasonlítja arrogáns. Tűzbe dobom őt és nem bánom meg.” (Abu Dawud)
Ibn Maszud elbeszélése alapján a Próféta (saws) azt mondta: "Bárki akinek egy atomnyi büszkeség is van a szívében nem fog belépni a Paradicsomba." Aztán az egyik társa megkérdezte, "Mit mondasz arról aki szeret szép ruhába öltözni?” és Ő azt válaszolta, "Allah gyönyörű és szereti azt ami gyönyörű. Arrogancia a valóság elutasítása és alacsonyabbnak tekinteni másokat magánál."
Szawbantól jelentve, a Próféta (saws) azt mondta: "Egy hívő aki tartozás, árulás és arrogancia nélkül hal meg, belép a Paradicsomba."
Anasz ibn Malik jelentette, hogy a Próféta (saws) azt mondta: "A pokolban a büszkék tűzkoporsóba lesznek zárva mindörökre."
Abdullah ibn Szelamot látták a piacon egy nagy adag fával a hátán. Valaki azt mondta neki, "Mi visz rá hogy ezt csináld? Allah felszabadított attól, hogy ilyen munkákat végezz." Ibn Szelam azt válaszolta, "Szerettem volna magam megszabadítani a büszkeség minden jelétől ezzel, mert hallottam Allah Küldöttét (saws) azt mondani, "Az akinek büszkeség van a szívében még ha olyan kevés is mint egy mustármagnyi nem fog belépni a paradicsomba."
Abu Hurayra mondta, hogy Allah Küldötte (saws) azt mondta: "Három fajta ember van akit a Mindenható Allah nem fog megszólítani és nem is fog megbocsátani neki az Utolsó Ítélet Napján. Ők a paráználkodók, a hazug uralkodók és az arrogáns szegények."
Az uralkodása alatt Umar ibn al-Khattab (raa) Damaszkuszba vonult a seregével. Abu Ubeyda ibn Dzserrah vele volt. Egy kis tóhoz értek. Omar (raa) leszállt a tevéjéről, levette a cipőjét, összekötötte azokat, és a vállára vetette. Megfogta a tevéje kantárját és együtt bementek a vízbe. Látva ezt a sereg előtt Abu Ubayda azt mondta, "Ó hívők parancsnoka, hogyan tudsz ilyen alázatos lenni az embereid előtt?" Umar így válaszolt, "Jaj neked Abu Ubayda! Ha csak valaki más mint te is ily módon gondolkozott! Az ilyen gondolatok fogják a muszlimok hanyatlását okozni. Nem látod, hogy mi milyen kis emberek voltunk és Allah felemelte a becsületünket és nagyságunkat az Iszlámon keresztül. Ha elfelejtjük kik vagyunk és más után vágyakozunk mint az Iszlám, az Egy aki felemelt bennünket, bizonyosan letaszít minket."
Ibn Tirmizi jelentette hogy Amr ibn Shuayb nagyapja hallotta Allah Küldöttét (saws) azt mondani, "Az Utolsó Ítélet Napján, a gőgösek olyan kicsinek lesznek feltámasztva mint egy hangya de a saját arckifejezésükkel. Egy nagy horda szörny fogja őket vezetni egy börtönbe amit Bulisznak hívnak. Ott mérgező emberi testnedvvel lesznek etetve mint amilyen a tisztátalan vér és genny."
Muhammad ibn Zeyyad jelentette amikor Abu Hurayrat Medina kormányzójaként jelölték ki, ő a piacon sétált egy nagy adag tüzifával a hátán és kiabált "Nyissátok meg az utat a kormányzó előtt!" és mások is kiabálni kezdtek "Nyissátok meg az utat, hagyjátok a vezetőt elhaladni!"
Imam Tirmizi jelentette, hogy hallotta Dzsubayrt panaszkodni, hogy az emberek azt gondolták, hogy ő büszke. Azt mondta "egy szamáron közlekedek, durva gyapjú ruhát hordok, saját magam fejem a kecskéimet és hallottam Allah Küldöttét (saws) mondani, "Bárki aki (ezeket a dolgokat csinálja) nem büszke (gőgös)."
Hét ok van, amit a büszkeség okozójának tulajdonítanak: oktatás, tudás, vallási alázat, valaki családjának és leszármazottainak a nemessége és hírneve, valaki követőinek és csodálóinak a száma. Valóságban ezek közül egyetlen tulajdonság sem lehet az arrogancia oka. Ezzel ellentétben ezek pozitív tulajdonságok amikre mindenki törekszik. Az arrogancia valódi oka a hülyeség, és az arra való képtelenség, hogy gondolkozzunk a tudásról amit nekünk felajánlanak. Nincs más gyógyszer csak a tudás, hogy meggyógyítsák a hülyeséget.

Shaykh Tosun Bayrak al-Jerrahi al-Halveti
Hozzászólások
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Megosztások
Legfrissebbek
Cikkek
Letöltések
Megjegyzések
Kapcsolatfelvétel és kérdés beküldése:

admin@abuhanifa.hu
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése